Inulin – egy titkozatos növényi rost, amely kommunikál a gazdaszervezettel

Az inulin egy vízben oldódó növényi rost, nevét az örménygyökér (Inula helenium) latin növényi nemezetségéről kapta. Összetett cukor (poliszacharid), amely a gyökérben, vagy a rizómában (gyökértörzs) halmozódik fel. Döntően fruktózegységekből áll, kevés glukózzal. Jellemző, hogy a humán bélben lévő enzimek nem tudják lebontani, és a bontás csak a vastagbélben indul meg, amelyet a bélbaktériumok végeznek el. Ez CO2, hidrogén, metántermelődéssel is jár, tehát gázok keletkeznek. Fruktózérzékenység esetén ez okozhat komoly panaszokat, egyéb esetben az inulin haszna felülmúlja az esetleges hátrányokat. A lebontáskor keletkező rövid láncú zsírsavak a vastagbél sejtjeinek anyagcseréjét javítják. Közvetve így jelentősége van a vércukorháztartás egyensúlyban tartásánál, illetve a testsúlykontrollban is. Kiváló édesítőszer, de csak egyharmad kalóriát tartalmaz a cukorhoz képest.

Az inulin javítja az anyagcserét, fokozza a kalcium, a magnézium és a vas felszívódásának hatékonyságát. Megszünteti a fokozott gázképződést, a puffadást és a székrekedést, növeli az ürítés gyakoriságát, enyhíti az IBS (irritábilis bél szindróma) és a Crohn-betegség tüneteit. Csökkenti a vérben az LDL (rossz) koleszterin mennyiségét. Az inulin a keringési betegségek megelőzésében és kezelésében is szerepet játszik. Kiemelkedőek a vastagbélre, valamint a bélflórára gyakorolt jótékony hatásai, ami annak köszönhető, hogy az inulin prebiotikum, azaz táplálékul szolgál a bélflórát felépítő jótékony baktériumok számára. A szervezet immunsejtjeinek 80 százaléka a vastagbélben helyezkedik el, és közvetlen kapcsolatban van a bélflórával, ezért a bélflórát erősítő inulin a szervezet védekezőképességét is javítja. Kimutatták az inulin, illetve a növényi rostok anticarcinogén hatását, azaz csökkentheti a daganatok, főképpen a mell- és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát (2,3).

A legnagyobb inulintartalamú növények: csicsóka (ebben a legmagasabb, 14-16% az inulin tartalom, vöröshagyma, articsóka, fokhagyma, cikória, gyermekláncfű, örménygyökér, közönséges bojtorján, jamszgyökér, agávé.

A legújabb kutatások szerint a bélbaktériumok és a gazdaszervezet között egy speciális kommunikáció zajlik, amelynek középpontjában a nitrogén monoxid (NO) áll. Tudjuk, hogy igen sokféle jelátviteli folyamatban játszik szerepet, hiszen ennek kutatói olyan kiváló eredményeket értek el, amelyért Nobel-díjis járt. (4). Kutatásaik alapján a mikorbiomban található baktériumokból felszabaduló NO molekula, átjutva a gazdasejt membránján, képes a gazdasejt bizonyos génjei működésének lecsendesítésére. A táplálékban lévő ún. prebiotikumokból, köztük az inulinból a bélbaktériumok által nagy mennyiségű NO keletkezik, amely nem csak a bélben, hanem távolabbi szervekben is kifejti hatását. Így például javíthatja az erek falának (endoteljének) működését, és így a gazdaszervezet keringésére is jótékony hatással lehet (1).

A jótékony baktériumok kolonizációjának alapvető feltétele, hogy a táplálék tartalmazzon megfelelő mennyiségű oligo-polysaccharidokat – azaz prebiotikumokat. Ezek a nem emészthető szénhidrátok táplálják a bélflórát, s mint nem emészthető táplálékösszetevők, változatlanul eljutnak a vastagbélbe. Biztosítják e baktériumok ellenállását a gyomorsavval, a hasnyálmirigy enzimekkel vagy az epesavakkal szemben. Így jöhet létre kellő koncentráció a vastagbélben, ahol a laktobacillusok, bifidobaktériumok és egyéb probiotikus hatású jótékony mikroorganizmusok megtelepedhetnek. A prebiotikumok közül a rövid szénláncú szénhidrátok (frukto- galakto- oligoszacharidok, laktulóz), valamint a polimerizációra hajlamos szacharidok (inulin, keményítő) értékesek. A legváltozatosabb módon helyezkednek el a vastagbélben, ahol fermentálódnak és a savas pH mellett csökken a prokarcinogén enzimek aktivitása.

A növényekben lévő rostok sajnos nem megfelelő mennyiségben vannak jelen a nyugati civilizációban elterjedt diétában. Jellemzőjük, hogy emésztetlenül jutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok csak részben hidrolizálják, vagy fermentálják őket. A legkevésbé lebomló komplex poliszacharidokat például a búzakorpa tartalmazza, amely cellulóz és lignintartalmánál fogva növeli a széklet mennyiségét, és rendezi a székletürítési panaszokat. Azok a rostok, amelyek fermentálódnak, a káros baktériumokat massza formájában távolítják el a szervezetből. Az epidemológiai tanulmányok szerint napi 30 g rost már védelmet jelenthet a colorectális rákkal szemben, napi 20-60 g rost véd a vastagbél diverticulosis kialakulása, vagy progressziója ellen (5).

Vannak olyan ritka kórképek (öröklődő polypképződési hajlam, vagy polyp nélküli rákos daganat több családtagban), amelynek kiszűrésével az ebben érintett családokat szorosan követni kell. A gyulladásos bélbetegség (két típusa van: a fekélyes vastagbélgyulladás és az ún. Crohn betegség) tíz éves fennállása után, ha a betegség a teljes vastagbelet érinti, szintén nagy a daganat kialakulásának rizikója. Ilyen esetben háromévente célszerű a vastagbélvizsgálat. Itt a gondozást helyes, ha emésztőszervi (gasztroenterológus) szakorvos irányításával végzik. Típusosan fiatalabb korban kezdődik, de nemritkán tapasztalunk időskori formákat is. Lényege a vastag- illetve vékonybél nyálkahártyájának ismeretlen eredetű gyulladása, amely fekélyek, vagy polypszerű képletek formájában jelentkezik. Előfordulásuk egyre nő, és megfelelő gyógyszeres kezelés, szoros ellenőrzés mellett a betegek életminősége rendeződik, hasmenésük megszűnik. Fontos azonban e betegség fellobbanásának mielőbbi diagnózisa: hasi görcsök fájdalmak, hasmenés, véres széklet, hőemelkedés a fő tünetek. Ha a beteg túl hosszú ideig nem kap megfelelő kezelést, súlyos szövődmények (bélelzáródás, vérszegénység, nagyfokú fizikai leromlás, gennyedés (tályog) és a béllel összefüggő kóros járatok (fisztulák) léphetnek fel. Ekkor már sebészi beavatkozásra is szükség lehet, ami a beteg bélszakasz eltávolításával járhat.

A magyar táplálkozási szokások, mint például a rostszegény étrend, az alkoholfogyasztás (főként a sör) közrejátszanak a vastagbéldaganat-rizikó növekedésében. Az állati zsírban gazdag és rostszegény étrend hatására a koleszterinből és egyes epesavakból a bélbaktériumok olyan mérgező anyagcseretermékeket állítanak elő, melyek elősegítik a daganat kifejlődését. A rostdús ételek és a keresztesvirágú zöldségfélék (karfiol, káposzta, brokkoli) fogyasztása védő hatású.

A vastagbél daganatot igen gyakran polyp (jóindulatú daganat) előzi meg, és 5-10 év múlva alakul át egy részük tumorrá. 50 éves kor felett a véres székürítés, hasi puffadás olyan székelési zavarokkal, mint a hasmenés vagy a székrekedéssel váltakozó hasmenés, figyelmezető tünet.

Tekintettel arra, hogy a vastagbélrák halálozási statisztikájában hazánk élen jár, a rákmegelőző állapotok gondozása, a polypok kiszűrése alapvető fontosságú a mortalitás csökkentése érdekében. Nagyon fontos az étkezésben nem kellő mennyiségben szereplő rostok és prebiotikumok pótlása. Megfelelő étrendbővítéssel és étrend-kiegészítő készítmények fogyasztásával a napi 30 gr rostmennyiség már védő hatású a colorektális carcinomával szemben.

A vastagbél falának gyengesége miatt az erek átlépési pontjain kis kiboltosulások (tasakok) alakulnak ki, amelyek száma és nagysága az élet folyamán növekedhet. Ennek ellenére a diverticulosis a populáció 70%-ában panaszt nem okoz. A tasakokban azonban széklet pangás keletkezhet, majd gyulladás, vérzés, súlyos esetben perforatio is kialakulhat. Főként a sygmabélen helyezkednek el, ezért a baloldali alhasi panaszok egy részéért ők felelősek. Székrekedés, ritkábban hasmenés, gyulladás esetén hőemelkedés, láz lép fel. Típusos a baloldali tapintható rezisztencia, amely nemritkán tumor képét is okozhatja. A diverticulitis kapcsán hasi tályog is létrejöhet. A vastagbélvérzések 40%-áért diverticulumok (a bélben az életkorral növekvő tasakok képződése) a felelősek, amelyek 60 éves kor fölött masszív vérzéshez vezethetnek. Becslések szerint a diverticulumos betegek 20%-ánál jelentkezik az élet folyamán vérzés, de vérátömlesztést igénylő vérzés ezek 3%-a. Egy liter vér elvesztése már komoly tünetekkel jár (szapora szívverés, vérnyomásesés és gyengeség). A vastagbélvérzések 80%-a megáll, a vérzéscsillapítás viszont itt kevésbé kivitelezhető. Nem csillapodó vérzés műtétet tesz szükségessé. Egyéb panaszok: hasmenés, székrekedés, lázas állapot, hosszú évek óta jelentkezhetnek. A kivizsgálás során a hasi CT már eredményes lehet, colonoscopia a perforációs veszély miatt kevésbé javasolt, bár nem mindig kerülhető el.

Előfordulásuk az étkezési szokásokkal erősen összefügg, a rostszegény étkezés ebben döntő szerepet játszik. A tünetmentes diverticulosisnál alapvetően fontos a rostban dús étrend, míg súlyos gyulladás esetén a durva magvakat, nem emészthető, durva rostos ételeket kerülni kell. A bélflóra helyreállítása gyulladás lezajlása és a szükséges antibiotikus kezelés után probiotikumokkal ajánlatos.

Problémát okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben,a gasztroenterológiai ambulanciákon megjelenő betegeknél leggyakrabban ilyen panaszok állnak fenn - a diagnózist megerősítő specifikus vizsgálat nem létezik. A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar, puffadás. Lényeges a véres széklet hiánya. Leggyakoribb a postinfektív IBS, tehát valamely gasztrointesztinális fertőzést követően erősödnek fel a tünetek. Az orvosi gondolkodás mindenképpen az organikus elváltozás kizárására kell, hogy irányuljon. Ha a változatos tünetcsoportot tünetenként végigvesszük, megállapíthatjuk, hogy valamennyi mögött állhat organikus betegség.

Külső stressz-hatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek (béta receptor blokkolók, cholinerg agonisták) is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer zavarai, valamint pszichés zavarok (anxietas, pánik syndroma, depresszió stb.) részben etiológiai faktorok is lehetnek.

Tumor mellett irritablis bél szindrómára is jellemző, a hasi fájdalom, amely székelés után enyhül és együtt jár a székürítések gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozásával legalább három hónapon át. Ebben az időszakban legalább 25%-ban észlelhető két tünet az alábbiak közül: 1. A székürítés gyakoriságának megváltozása 2. Megváltozott széklet konzisztencia (kemény, vagy híg, vízszerű). 3. Megváltozott széklet passage (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés) 4. Nyákürítés 5. Hasfeszülés, puffadás.

Bizonyított, hogy a bélkontrakciók csökkenése a táplálék zsír- és fehérjetartalmának csökkentésével érhető el. Diétás rostok csökkentik a bélfeszülést, és a béltartalom lágyításával és volumenének növelésével javítja az obstipatiot is. Elsősorban a búzakorpa- és a metilcellulóz tartalmú készítmények javasoltak. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés jön szóba. A görcsös fájdalmak csökkentésére többféle gyógyszercsoport is ajánlott

A növényi rostok egyik érdekes formája az inulin, amelynek szerepéről egyre több információhoz jutunk. Nem csak az emésztést és belek transzportját javítja, de speciális jelátadó képességgel is rendelkezik. A növényi rostok fogyasztása a civilizált világban nem elégséges, ez vezet egyes emésztőszervi betegségek gyakoribb előfordulásához. A magyar táplálkozási szokások, mint például a rostszegény étrend, az alkoholfogyasztás (főként a sör) közrejátszanak a vastagbéldaganat-rizikó növelésében. Az állati zsírban gazdag és rostszegény étrend hatására a koleszterinből és egyes epesavakból a bélbaktériumok olyan mérgező anyagcseretermékeket állítanak elő, melyek elősegítik a daganat kifejlődését. A vastagbél diverticulosis, a gyulladásos bélbetegségek és az irritábilis bél szindróma okozta panaszok egyaránt csökkenthetők rostban dús étrenddel. A gyógyszeres kezelés mellett hangsúlyt kell fektetni a sérült bélflóra helyreállítására is.

Irodalom

1. AAAS Annual Meeting Febr 15-19, 2019. Synopsis. Harnessing the Human Microbiome as a Tool for Prevention and Treatment of Disease Elérhető: https://aaas.confex.com/aaas/2018/meetingapp.cgi/Session/17819
2. Boeckner, LS; Schnepf, MI; Tungland, BC (2001). "Inulin: a review of nutritional and health implications.". Advances in food and nutrition research 43: 1–63.
3. Roller M, Rechkemmer G, Watzl B.: Prebiotic inulin enriched with oligofructose in combination with the probiotics. J Nutr 2004, 134: 153-156.
4. Ruth SoRelle: Nobel Prize awarded to Scientists for Nitric Oxide Discoveries Circulation 1998:98, 22, 2365-2366.
5. Székely Gy.: Időskori felszívódási zavarok a háziorvosi gyakorlatban. Háziorvosi Fórum, 2010, 9: 24-26.

SZERZŐ:
Dr. Székely György

Megosztom