Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy gyakori és több okra is visszavezethető funkcionális rendellenesség.
Az IBS-ben a bél rendellenesen működik, ugyanakkor ez nem okoz kimutatható elváltozást az emésztőrendszerben.
Az IBS-t „szindrómának” nevezik, mert csak a betegek által leírt tünetek alapján azonosítható.
Úgy gondolják, hogy az IBS az európai és észak-amerikai lakosság 15%-át érinti, nagyobb előfordulási gyakoriságot mutat a nők körében, sokuknál megfelelő orvosi diagnózis nélkül.
Az IBS az élet teljes hosszán át tarthat.
Bár az IBS nem életveszélyes, de az életminőséget jelentősen ronthatja; betegségérzet, gyakori munkahelyi hiányzás és jelentős egészségügyi költségek felmerülése mellett.
Egyéntől függően a különböző tünetek kiszámíthatatlanul váltakozhatnak és a betegség eltérő formákat ölthet.
A betegek szenvedhetnek kiszámíthatatlan bélmozgástól, fájdalmas székletürítés től, hasmenéstől, hasi fájdalomtól, puffadástól, görcsöktől és akaratlan súlyvesztéstől is.
A tünetek gyakran súlyosbodnak stressz következében.
Az úgynevezett Róma III kritériumok alapján három IBS alcsoportot írnak le:
azok az esetek, amikor hasmenés a vezető tünet (IBS-D)
azok az esetek, amikor a székrekedés a vezető tünet (IBS-C)
és azok az esetek, amikor a hasmenés és székrekedéses tünetei váltakozva jelennek meg (IBS-M).
Az IBS sokfélesége és összetett volta megnehezíti a kezelést.
A hagyományos gyógyszeres kezelés az IBS vezető tüneteire irányul, de ezeknek nem csupán mellékhatásai lehetnek, hanem a hozzászokás lehetősége is felmerül.
A kezelés sokoldalú megközelítése magában foglalhatja a viselkedésbeli és pszichológiai kezelést, táplálkozási tanácsokat (beleértve a rostbevitel fontosságának hangsúlyozását),
valamint a bélflóra probiotikus kezelését, mely az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A probiotikumok
Az IBS megjelenése mögötti okok csak részben ismertek, így egyetlen tényezőre nem vezethetők vissza.
A legújabb megfigyelések azonban felvetették annak a lehetőségét, hogy az egészséges bélflóra egyensúlyának, a fertőzés után megjelenő IBS, a SIBO, azaz a kontaminált vékonybél szindróma,
rendellenes erjedéses és a kismértékű gyulladásos folyamatok mind hozzájárulhatnak az IBS okaihoz és tüneteihez.
A kutatások kimutatták, hogy különbség van az IBS-betegek és az egészséges egyének bélflórája között.
Ez utóbbi egyénenként is változik, illetve az IBS tünetei között is nagy különbségek lehetnek.
Ilyen különbségek például: a jótékony baktériumok alacsonyabb száma, a potenciálisan patogén baktériumok (mint például a Staphylococcus aureus) elszaporodása, illetve a lecsökkent bakteriális sokféleség.
Az enterális idegrendszerrel (ENS, enteric nervous system) kapcsolatos egy másik elmélet, amely az IBS-sel kapcsolatba hozható.
Az ENS idegei, amelyek szabályozzák a bélrendszert, összeköttetésben állnak az aggyal, ez adhat magyarázatot arra, hogy az IBS tünetei gyakran miért függenek össze a stresszel.
Úgy gondolják, hogy az ENS hibásan működik az IBS-ben, ami szabálytalan izomösszehúzódásokhoz és abnormálisan magas érzékenységhez vezet.
Kimutatták, hogy a stressz hatása fokozza a bél átjárhatóságát (permeabilitását) és a bélflóra egyensúlyának felborulását eredményezi.
Ezen bizonyítékok alapján a bélflóra probiotikumokkal való kezelése hatásos lehet.
A probiotikumok hatásának klinikai vizsgálati bizonyítékai IBS esetén
Referencia
Adagolás
Baktériumtörzsek
Eredmények
Guglielmetti és mtsai, 2011
1 × 109 CFU / nap (1 milliárd) 4 hétig
Bifidobacterium bifidum
122 betegnél a B. bifidum szignifikánsan csökkentette a tüneteket a placeboval összehasonlítva, különösen a fájdalom / kellemetlen érzés, puffadás és az emésztési zavarok esetében. Megfelelő mértékű javulásról a betegek 47%-a számolt be, szemben a placebo csoportban tapasztalt 11%-kal.
Williams és mtsai, 2009
2,5 × 1010 CFU / nap (25 milliárd) 8 héten át
Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium lactis és Bifidobacterium bifidum
52, probiotikumot kapott résztvevőnél jelentős javulás volt megfigyelhető a tünetek súlyosságára adott pontszám, az életminőség, a fájdalom nélküli napok száma, valamint a megfelelő bélmozgások tekintetében, összehasonlítva a placeboval.
86 beteg esetében az IBS-pontszám szignifikánsan csökkent 14 ponttal a placebo csoportban tapasztalt 3 pontos csökkenésével szemben, különösen a hasi feszülés és a fájdalom esetén. A bélflóra stabilizálódott, probiotikum adásával a diverzitás nőtt, placebo esetén csökkent (-2,9).
Kajander és mtsai, 2005
8 × 109 CFU / nap (8 milliárd) 6 hónapig
Lactobacillus GG, L. rhamnosus, B. breve and P. reudenreichii ssp. shermanii
103 beteg esetében a probiotikus keverék szignifikánsan hatékonyabb volt az IBS tünetek enyhítésében, ahol azok 42%-kal, míg a placebo csoportban csupán 6%-kal csökkentek.
O’Mahony és mtsai, 2005
1 × 1010 CFU / nap (10 milliárd) 8 héten át
Lactobacillus salivarius or Bifidobacterium infantis
77 betegben B. infantis enyhítette a tüneteket a gyulladásos markerek normalizálása útján.
Nobaek és mtsai, 2000
2 × 1010 CFU / nap (20 milliárd) 4 héten át
Lactobacillus plantarum
60, IBS-ben szenvedő betegnél a L. plantarum adása jelentősen, 44%-kal csökkentette a fájdalmat és a felfúvódást, szemben a placebo csoport 18%-os csökkenéséhez képest.
Randomizált klinikai vizsgálat eredménye: a Bifidobacterium bifidum MIMBb75 jelentősen enyhíti az IBS-t és javítja az életminőséget – kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat
Ebben a vizsgálatban összesen 122 betegnek véletlenszerűen adtak probiotikumot vagy placebot napi egyszer, 4 héten át. Az IBS tünetek súlyosságát naponta rögzítették egy 7 pontos Likert-skálán.
Az alkalmazott probiotikum Bifidobacterium bifidum volt 1 x 109 CFU / nap dózisban.
A B. bifidum jelentősen csökkentette az összpontszámot -0,88 ponttal, összehasonlítva azt a placebo-csoporttal, ahol ez az érték csak -0,16 pont volt.
A fájdalmas tünetek, a kellemetlen érzés, a puffadás és az emésztési zavarok is szignifikánsan javultak a B. bifidum hatására, illetve az életminőséget jellemző pontszám is növekedett.
A probiotikus csoport 47%-a szerint megfelelő mértékben enyhültek a tünetek, míg ez a szám csak 11% volt a placebo csoportban.
A probiotikum jól tolerálható volt.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a B. bifidum hatékonyan enyhíti az IBS tüneteit és ezzel egyidejűleg javítja az életminőséget.
Guglielmetti S, Mora D, Gschwender M, Popp K. 2011. Randomised clinical trial: Bifidobacterium bifidum MIMBb75 significantly alleviates irritable bowel syndrome and improves quality of life-a double-blind, placebo-controlled study. Aliment Pharmacol Ther. 33(10):1123-32.
A probiotikus keverék enyhíti az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek tüneteit: kontrollált 6 hónapos vizsgálat
Ebben a randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 103 beteget vizsgáltak, akik véletlenszerűen kaptak több törzset tartalmazó probiotikumot vagy placebot 6 hónapon keresztül.
A napi probiotikus keverék Lactobacillus GG, L. rhamnosus, B. breve és P. reudenreichii ssp. shermanii törzseket tartalmazott 8 x 109 CFU / nap dózisban.
A tünetek, mint például a hasi fájdalom, a puffadás és a gyomorkorgás 42%-kal csökkentek a probiotikus csoportban, szemben placebo csoport 6%-os csökkenésével.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az eredmények szerint ez a probiotikus keverék hatékony az IBS tünetek enyhítésében.
Megjegyezték továbbá, hogy az IBS magas gyakorisága és a hatékony terápiák hiánya miatt még az enyhe tüneti kezelés is pozitív közegészségügyi előnyökkel járhat.
Kajander K, Hatakka K, Poussa T, Färkkilä M, Korpela R. 2005. A probiotic mixture alleviates symptoms in irritable bowel syndrome patients: a controlled 6-month intervention. Aliment Pharmacol Ther. 22(5):387-94.
Lactobacillusok és Bifidobacteriumok szerepe az irritábilis bél szindrómában: a tünetek és a citokin profillal való összefüggés
77, IBS-ben szenvedő beteg véletlenszerűen kapott vagy Lactobacillus salivarius-t vagy Bifidobacterium infantis-t 1 x 1010 CFU / nap dózisban maláta tartalmú tejitalba keverve,
vagy placeboként maláta tartalmú tejitalt önmagában 8 hétig.
A B. infantis a placebonál szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette az olyan tüneteket, mint a hasi fájdalom, a kellemetlen érzés, a puffadás és a nehéz bélmozgás.
A kiindulási helyzetben a betegek kóros mértékű IL-10 / IL-12 arányt mutattak, ami gyulladásos Th-1 állapotra utal.
Ezt az arányt a B. infantis normalizálta.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a B. infantis enyhíti az IBS tüneteit és ez a hatás a gyulladásgátló és a gyulladást okozó citokinek arányának normalizálásával érhető el,
ami arra utal, hogy ebben a rendellenességben ezen organizmusoknak immunmoduláló szerepe van.
O’Mahony L, McCarthy J, Kelly P, Hurley G, Luo F, Chen K, O’Sullivan GC, Kiely B, Collins JK, Shanahan F, Quigley EM. 2005. Lactobacillus and bifido bacterium in irritable bowel syndrome: symptom responses and relationship to cytokine profiles. Gastroenterology. Mar;128(3):541-51.
Prebiotikus inulin
Az előzetes vizsgálatok azt sugallják, hogy az alacsony dózisú prebiotikumok, például az inulin javíthatják az IBS tüneteit azáltal, hogy segítenek az egészséges,
kiegyensúlyozott bélflóra fenntartásában.
Azonban a mikrobiom kiegyensúlyozatlansága esetén, a túl nagy adagban történő prebiotikum-fogyasztás a patogén baktériumok által kiváltott túlzott erjedéshez vezethet,
ami így felesleges mennyiségű gáz termelésével jár együtt.
Sok esetben a prebiotikumok hatékonyabbnak tűnnek, ha szimbiotikus kombináció (probiotikumok és prebiotikumok keveréke) részeként alkalmazzák őket,
amelyek így a probiotikus baktériumokat táplálják első sorban, ezzel is javítva azok túlélését és növekedését.
Nagyon kevés kontrollált klinikai vizsgálatot végeztek kizárólag az inulin alkalmazásával IBS-ben szenvedő betegeknél.
Cikória növény
Néhány klinikai vizsgálat a prebiotikumok IBS-ben betöltött szerepéről
Referencia
Adagolás
Eredmények
Silk és mtsai, 2009
Napi 3,5g / 7g rebiotikum 12 héten át
44 betegnél a prebiotikum célzottan a bél Bifidobactériumainak a számát növelte meg és ez hatékonyan enyhítette az IBS tüneteit.
A placebo nem volt hatásos, míg a 3,5g inulin / nap jelentősen javította a széklet állagát, a puffadást, és a tünetekre adott pontszámot,
míg 7g inulin / nap jelentősen javította a tünetekre és a szorongás mértékére adott pontszámokat.
Paineau és mtsai, 2008
5g prebiotikum 6 héten át
105 beteg esetében az emésztési zavarok intenzitása a prebiotikus csoportban 43,6%-kal csökkent, míg a placebo-csoportban 13,8%-kal nőtt.
Colecchia és mtsai, 2006
Napi 3g prebiotikum B. longum-mal 36 napon át
636 székrekedés-típusú IBS-ben szenvedő betegnél a szimbiotikum jelentősen növelte a széklet gyakoriságát heti 2,9-ről 4,1-re, és a tünetek gyakorisága 62,9%-ról 9,6%-ra csökkent.
Klinikai vizsgálat: a transz-galaktooligoszacharid prebiotikum hatása a széklet mikrobiomjára és az irritábilis bél szindróma tüneteire
Összesen 44, IBS-ben szenvedő beteget vizsgáltak ebben a 12 hetes egyközpontú, párhuzamos, keresztezett, kontrollált klinikai vizsgálatban.
A betegek véletlenszerűen kaptak 3,5g / nap prebiotikumot vagy 7g / nap prebiotikumot vagy pedig 7g / nap placebot.
A prebiotikus csoportnál jelentősen megnövekedett a széklet Bifidobactérium-száma.
A placebo nem volt hatással a megfigyelt klinikai paraméterekre.
A napi 3,5g-os prebiotikum adag szignifikánsan javította a széklet állagát, csökkentette a szélképződést és a puffadást, általánosságban javította a tüneteket,
míg a 7g / nap prebiotikum adag jelentősen javította a szorongás mértékét jelző értékeket.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a prebiotikum adása specifikusan serkentette a bélben jelenlévő Bifidobactériumok számát az IBS-ben szenvedő betegeknél,
és ezáltal hatékonyan enyhítette a tüneteket.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a prebiotikum előnyösen alkalmazható az IBS-ben szenvedő betegeknél.
Silk DB, Davis A, Vulevic J, Tzortzis G, Gibson GR. 2009. Clinical trial: the eff ects of a trans-galactooligosaccharide prebiotic on faecal microbiota and symptoms in irritable bowel syndrome. Aliment Pharmacol Ther. Mar 1;29(5):508-18.
A rövid láncú frukto-oligoszacharidok rendszeres fogyasztásának hatása az emésztésre az enyhe bélrendszeri betegségekben szenvedőknél
Az összehasonlító, randomizált, kettős vak kísérletet öt kórházban végezték, enyhe bélrendszeri betegségben szenvedő beteggel.
A két csoport naponta 5g prebiotikumot vagy 5g placebot kapott 6 héten keresztül.
A vizsgálat végére az emésztési zavarok intenzitása a prebiotikumot kapott csoportnál 43,6%-kal csökkent és 13,8% -kal növekedett a placebo-t kapott csoportban.
A placebo-csoport 75%-a kevésbé tapasztalta a tüneteket, míg a kontroll csoport 53,8%-ánál nem volt változás.
A prebiotikus csoport funkcionális emésztési zavarokra vonatkozó, életminőségre gyakorolt hatásaira adott válaszai alapján a napi életvitel pozitív változást mutatott.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a prebiotikumok rendszeres fogyasztása javíthatja a kellemetlenséggel járó emésztési zavarokat, az orvosi ellátásra nem szoruló, aktív dolgozók esetében.
Paineau D, Payen F, Panserieu S, Coulombier G, Sobaszek A, Lartigau I, Brabet M, Galmiche JP, Tripodi D, Sacher-Huvelin S,
Chapalain V Zourabichvili O, Respondek F, Wagner A, Bornet FR. 2008. The eff ects of regular consumption of short-chain fructooligosaccharides
on digestive comfort of subjects with minor functional bowel disorders. Br J Nutr. Feb;99(2):311-8.
A szimbiotikus készítmény hatása a székrekedéses IBS klinikai tüneteire Nyitott, nem-kontrollált multicentrikus vizsgálat eredményei
Összesen 636 beteget (250 férfit és 386 nőt) vizsgáltak, akiknél székrekedés-típusú IBS-t diagnosztizáltak, 43 vizsgálati központban.
A betegek napi 3g-os dózisban szimbiotikumot kaptak (prebiotikumot és B. longum baktériumot) legalább 36 napon keresztül.
A súlyosabb (mérsékelttől a súlyosig terjedő) esetekben a tünetek gyakorisága jelentősen csökkent 62,9%-ról 9,6%-ra és 38,8%-ról 4,1%-ra a puffadás és a hasi fájdalom esetén.
A széklet gyakorisága a heti 2,9-ről heti 4,1-re nőtt.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a szimbiotikus keverék az IBS székrekedéses típusába tartozó betegeknél fokozhatja a székletürítés gyakoriságát,
a mérsékelt-súlyos tünetekkel küzdő betegeknél pedig csökkentheti a hasi fájdalmat és a puffadást.
Colecchia A, Vestito A, La Rocca A, Pasqui F, Nikiforaki A, Festi D; Symbiotic Study Group. 2006. Eff ect of a symbiotic preparation
on the clinical manifestations of irritable bowel syndrome, constipation-variant. Results of an open, uncontrolled multicenter study.
Minerva Gastroenterol Dietol. Dec; 52(4):349-58.
Psyllium
Az elmúlt években nőtt az élelmi rostok szerepe az IBS kezelésében.
Mégis a különböző élelmi rostok használatát célzó klinikai vizsgálatok váltakozó eredményeket hoztak.
Egy 1994-es, Holtz és munkatársai által végzett vizsgálat szerint a psyllium sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a búzakorpa.
A psyllium bélmozgásokra gyakorolt kedvező hatása miatt vált az IBS terápia egyik fő elemévé.
Útifű maghéj pora
Néhány, klinikai vizsgálati eredmény a psyllium IBS-ben betöltött szerepéről
Referencia
Adagolás
Eredmények
Bijkerk és mtsai, 2009
10g napi 2× 12 héten át
275, 18 – 65 éves korú, IBS-ben szenvedő betegnek psylliumot, korpát vagy placebot adtak. Az IBS tünetek enyhülése jelentősebb volt a psylliumot kapott, mint a korpát vagy a placebot kapott csoportoknál.
Holtz és mtsai, 1994
3,25g napi 3× 2 héten át
30, IBS-ben szenvedő betegnél kimutatták, hogy psyllium hatásosabbnak bizonyult a széklet gyakoriságának szabályozása és a hasi feszültség jelentős csökkentése tekintetében, mint a búzakorpa.
Kumar és mtsai, 1987
10 / 20 / 30g napi 1× 17 napon át
14 férfi páciensnek növekvő dózisban psylliumot adtak, mindegyiket 17 napig. A tünetek javulásához szükséges optimáls psyllium dózis napi 20g volt.
Prior és mtsai, 1987
9 / 18 / 30g naponta
80 beteg esetében a psyllium szignifikánsan javította az általános közérzetet, míg azoknál, akik székrekedésben szenvedtek, kedvezően befolyásolta a bélmozgásokat és a tranzitidőt.
Oldható vagy oldhatatlan rostokat adjunk az irritábilis bél szindróma alapellátásában?
Randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat
Ebben a randomizált, kontrollált vizsgálatban 275, 18-65 év közötti, IBS-ben szenvedő beteg 12 hetes kezelése során, 10g psylliumot, 10g korpát vagy 10g placebot (rizslisztet) kaptak a betegek,
hogy meghatározzák vajon az étrend oldható (psyllium) vagy oldhatatlan rost (korpa) tartalmának növelése hogyan befolyásolja a betegséget.
Az eredményeket egy, a páciensek által kitöltött kérdőív segítségével gyűjtötték össze, melyben az IBS tüneteit,
a hasi fájdalom súlyosságát és az IBS életminőségre gyakorolt hatását pontszámmal értékelték.
A tünetek enyhülése szignifikánsan nagyobb volt a psylliumot kapott csoportnál, ahol a pontszám 90-nel csökkent a három hónapos kezelés után, a placebo csoportban 49 ponttal,
a korpát kapott csoportnál pedig 58 ponttal.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a búzakorpához képest az útifű maghéj (psyllium), az oldható rostos kezelés előnyösebb az IBS-ben szenvedő betegek ellátásában.
Bijkerk CJ, de Wit NJ, Muris JW, Whorwell PJ, Knottnerus JA, Hoes AW. 2009. Soluble or insoluble fibre in irritable bowel syndrome in primary care? Randomised placebo controlled trial. BMJ. 339:b3154.
A psyllium és a búzakorpa hatásának vizsgálata a széklet gyakoriságára irritábilis bél szindrómás székrekedésben szenvedő betegeken
Ebben a keresztvizsgálatban 30 IBS-ben szenvedő beteget kezeltek 3,25g psyllium maghéjjal vagy 7g búzakorpával naponta háromszor.
A vizsgálat kettő, kéthetes kezelési fázisból állt, melyeket további kéthetes kezelésmentes fázis követett, így a vizsgálat teljes időtartama összesen 6 hét volt.
Mindkét csoportban a széklet-gyakoriság és a széklet állaga javult a kiindulási állapothoz és a kezelésmentes időszakhoz képest, de a psyllium hatásosabbnak bizonyult a búzakorpánál.
Más tünetek, mint például a hasi fájdalom szintén nagyobb mértékben javult a psylliumos kezelés hatására.
A psyllium hatására jelentősen csökkent a hasi puffadás is, míg ez a búzakorpa hatására felerősödött, így 5 esetben a vizsgálat abbahagyása volt szükséges,
amelyek közül 3 beteg átkerült a psylliummal kezelt csoportba.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a széklet gyakorisága és a felfúvódás csökkentése tekintetében a psyllium hatásosabbnak bizonyult a búzakorpához képest,
ezért előnyös hatású élelmi rostnak tekinthető az IBS és a székrekedéses esetek kezelésében.
Hotz J, Plein K. 1994. Effectiveness of plantago seed husks in comparison with wheat brain on stool frequency and manifestations of irritable colon syndrome with constipation. Med Klin (Munich). 89(12):645-51.
Az egyiptomi útifű maghéj kettős vak vizsgálata irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél
Ebben a kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 80, IBS-ben szenvedő 72 nő és 8 férfi, 18 – 63 éves beteg vett részt, akik 3 – 6g psyllium-ot kaptak naponta háromszor, vagy placebot 12 héten át.
A betegek az észlelt hatások függvényében változtathattak az adagoláson.
A kezelés a psylliumban részesülő betegek 82%-nál kielégítő volt.
A székelési szokás a placebo csoportban változatlan maradt, míg a székrekedés a psylliumot szedő betegeknél szignifikánsan javult.
A bélrenyheséggel járó napok száma jelentősen csökkent a psyllium-csoportban (a kezelés előtti 1–7 napról 0–1 napra) a placeboval összehasonlítva (1–8-tól 1–7-ig).
A béltranzit ideje szintén szignifikánsan csökkent a psylliummal kezelt betegeknél a placeboval szemben, különösen azoknál a betegeknél, akiknél kezdetben ez az idő rendkívül magas volt.
A hasi fájdalom és puffadás mindkét csoportban javult.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a psyllium jelentősen javítja a székrekedésben és az IBS szenvedő betegek közérzetét,
kedvezően befolyásolja a székelési szokásokat és a béltranzit idejét is.
Prior A, Whorwell PJ. 1987. Double blind study of ispaghula in irritable bowel syndrome. Gut. 28(11):1510-3.
Összefoglalás
Az IBS jellege és a diagnosztikai eszközök hiánya miatt a legtöbb IBS-vizsgálat eredményét a betegek egyéni tüneteiknek súlyosságára adott pontszám alapján számítják ki,
szemben a specifikusan jól mérhető változókkal.
Fontos megemlíteni, hogy gyakran használnak placebo-t az IBS-vizsgálatokban, mivel tudjuk, hogy a kezelésnek gyakran erős pszichológiai hatása is van ebben a betegségben.
Összefoglalva, a 9 – 30g-os psyllium dózisokat alkalmazó vizsgálatok összességében javították a betegek tüneteit a placeboval összehasonlítva, és a psyllium jobbnak bizonyult a búzakorpánál.
Az egyik kiemelt eredmény a székletgyakoriság javulása volt, különösen a székrekedéses típusú IBS-es betegeknél.
Mivel az IBS-ben szenvedő betegeknél a bélflóra egyensúlyának felborulása bizonyított, nem meglepő, hogy az egyéni tünetek, mint például a fájdalom, a diszkomfort érzés és a haspuffadás lényegesen javultak a placeboval összehasonlítva.
Az alkalmazott többféle baktériumtörzs össz-telepszámának emelkedésével (1 x 109 – 2,5 x 1010 között) a vizsgálatok egyre pozitívabb eredményt mutatnak.
Emellett a gyulladásos folyamatokat – amelyekről szintén feltételezhető, hogy hozzájárulnak az IBS tüneteihez és okaihoz – a probiotikus baktériumok javították.
Végül pedig elmondható, hogy az inulin előnyösen befolyásolta a bélflóra összetételét, megnövelte a széklet gyakoriságát és csökkentette a tünetek – mint a hasi fájdalom és a puffadás – mértékét.
Bacillus subtilis
Divertikulumok
Bevezetés
A nyugati világban a 40 év feletti embereknek több, mint a negyede szenved vastagbél divertikulózisban.
Ez az arány a kétszeresére emelkedik 70 év felett.
A divertikulumok a vastagbél falából a hasüreg felé megjelenő kitüremkedések (zsebecskék).
A legtöbb esetben az emberek nem tudnak erről az állapotról, azonban minden ötödik embernél jelentkeznek a tünetek, amikor egy vagy több kitüremkedés begyullad.
Ez általában akkor fordul elő, amikor a széklet a kitüremkedések belsejébe kerül, és itt a kórokozók túlszaporodnak.
Ez a gyulladás a divertikulitiszként ismert állapot, amely, ha továbbterjed, akkor komoly tüneteket okozhat.
A leggyakoribb a hasi fájdalom, a széklet állagának megváltozása (székrekedés vagy hasmenés), a végbél vérzése, bár mind a három tünet együttesen ritkán jelentkezik.
Az aktív fertőzés következtében láz, hidegrázás, hányinger és hányás is előfordulhatnak.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a hosszú távú, alacsony rosttartalmú étrend tekinthető a divertikulitisz fő okának.
Az ilyen étrend hozzájárul a vastagbélfal szerkezetében és bélmozgásban bekövetkező változásához is.
Az alacsony rosttartalmú étrend a széklet szárazanyag-tartalmának csökkenéséhez vezet, ez pedig gyengíti a belek izmait,
aminek eredményeként a bélfalra nagyobb nyomás hárul és így megnő a divertikulomok kialakulásának esélye.
A divertikulitisz hagyományos kezelése magában foglalja az étrendi változásokat, antibiotikum kúrát, valamint egyes esetekben a műtétet is.
A probiotikumok
Egy 2012-es Strate és munkatársai által felvetett elmélet új irányt adhat a divertikuláris megbetegedések kutatásának, mely szerint a divertikulózis talaján kialakuló enyhe gyulladások, a szenzomotoros
ideg károsodás, és diszbiózis – klinikai képét tekintve – hasonlít az irritábilis bél szindróma (IBS), sőt a gyulladásos bélbetegség, az IBD tüneteire.
A szerzők úgy vélik, hogy ezek a fejlemények terápiás változást hozhatnak:
a széles körben elterjedt antimikrobiális kezelésekről az alternatív kezelési lehetőségek (mint például a probiotikumok használatának) irányába mutatnak.
A bélflóra megváltozása lehet a felelős az enyhe gyulladásos folyamatok jelenlétéért.
A gyulla dásos markerek magas szintje még antibiotikum kezelés után is jelen van.
A probiotikumok divertikulózisban való alkalmazásának magyarázata azok antimikrobiális anyagokat termelő képességéből adódik, amely segít csökkenteni a gyulladást kiváltó baktériumok számát,
valamint gátolja ezen kórokozók megtapadását és szaporodását is.
Pozitívan befolyásolhatják a nyálkahártya-védelmet is, mely által csökkenhet a gyulladásos citokinek mennyisége.
Különösen a divertikulitisz esetében a probiotikumok a helyi mikrobiom megváltoztatását segítik magában a divertikulumban és annak környékén, így javítva az immunválaszt.
A folyamatosan, önmagában alkalmazott probiotikus terápia, vagy a párhuzamosan adott gyulladás csökkentő gyógyszerek magas rosttartalmú étrend mellett ígéretes megközelítésnek bizonyulnak.
Néhány, a probiotikumok hatásosságát igazoló klinikai vizsgálat divertikulitiszben
Referencia
Adagolás
Baktériumtörzsek
Eredmények
Annibale és mtsai, 2011
14 nap / hó 6 hónapon át
Lactobacillus paracasei
50, szövődménymentes divertikulózisos betegségben szenvedő betegben a puff adás jelentősen csökkent, és hasi fájdalom sem tért vissza a probiotikus csoportoknál.
Lamiki és mtsai, 2010
2 x 109 CFU (2 milliárd) naponta 6 hónapig
Lactobacillus acidophilus, L. helveticus és Bifidobacterium spp.
46 komplikációmentes divertikulózisban szenvedő beteg esetében 68%-uk a kezelés hatására a vizsgálati idő végéig tünetmentes volt.
Tursi és mtsai, 2008
1,6 x 1010 CFU (16 milliárd) naponta, havonta 10 napig, egy éven keresztül
Lactobacillus casei
75 beteg esetében a probiotikus kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a hosszútávú gyulladáscsökkentő mezalazin.
Fric és mtsai, 2003
2,5 x 1010 CFU (25 milliárd) 5 héten át
non-pathogenic Escherichia coli
15 betegnél (5 férfi, 10 nő, átlagos életkor 74,8 év) az alábbi tünetek szignifikánsan csökkentek a probiotikum hatására: hasi fájdalom, szabálytalan
székletürítés és puffadás, illetve tünetek visszatérése a probiotikum után hosszabb (14,1 hónap) volt, mint probiotikum nélkül (2,43 hónap).
Lahner és mtsai, 2012
5 x 109 CFU (5 milliárd) naponta 6 hónapig
Lactobacillus paracasei
45, nem komplikált divertikulózis beteg esetében a probiotikum magas rosttartalommal együtt csökkentette a hasi tüneteket.
Tursi és mtsai, 2013
2,4 x 1010 CFU (24 milliárd) naponta, havonta 10 napig, egy éven keresztül
Lactobacillus casei
210, nem komplikált divertikulitiszben szenvedő beteg esetében a mezalazin és probiotikum – kiváltképp együttes adásukkor – jobbnak bizonyult a placebonál a remisszió fenntartásában.
A Lactobacillus paracasei sub. paracasei F19 hatékonyságának vizsgálata tünetmentes, szövődménymentes divertikulózisban szenvedő betegek hasi tüneteire: pilot vizsgálat
50, tünetekkel rendelkező, de nem szövődményes beteget randomizáltak 3 csoportba.
Az A csoportban csak magas rosttartalmú étrendet követtek a betegek (kontroll csoport), a B csoportban, naponta kétszer 1 zacskó probiotikus készítményt is kaptak a magas rosttartalmú étrend mellett,
a C csoport pedig naponta kétszer 2 tasak probiotikus készítményt kapott a magas rosttartalmú étrend kiegészítéseként.
Lactobacillus paracasei-t tartalmazó probiotikumot havonta 14 napon át kapták a betegek 6 hónapon keresztül.
A B és C csoportokban a puffadás jelentősen csökkent a kiindulási értékhez viszonyítva (B csoport: 4,6 szemben a 2,3-al, C csoport: 3,9 szemben az 1,8-al).
A vizsgálat során a B- vagy C-csoport egyik betegénél sem fordult elő több mint 24 órán át tartó hasi fájdalom, míg az A csoportba tartozó mindhárom beteg legalább egy ilyen epizódot jelentett.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a Lactobacillus paracasei a magas rosttartalmú étrenddel együtt hatékonyan csökkenti a hasi puffadást és a hosszantartó hasi fájdalmat
a tünetekkel rendelkező, de nem szövődményes divertikulózisban szenvedő betegeknél, így ígéretes lehetőség lehet ezen betegek kezelésében.
Annibale B, Maconi G, Lahner E, De Giorgi F, Cuomo R. 2011. Efficacy of Lactobacillus paracasei sub. paracasei F19 on abdominal symptoms in patients with symptomatic uncomplicated diverticular disease: a pilot study. Minerva Gastroenterol Dietol. Mar;57(1):13-22.
Probiotikumok a vastagbél divertikuláris megbetegedésében: nyílt klinikai vizsgálat
46, tünetekkel rendelkező, de nem szövődményes divertikulózisban szenvedő beteget (10 férfi, 36 nő, átlagéletkor 62,5, illetve 49 – 77 év között) vontak be egy 6 hónapos nyomon követéses, randomizált,
nyílt vizsgálatba.
A hatodik hónap után 31 beteg (68%) továbbra is tünetmentes volt.
A több-törzses probiotikum a betegek több, mint 78%-ánál „hatásos” vagy „nagyon hatásos” volt.
A kezdeti állapothoz képest a probiotikum kiváltotta a Lactobacillusok és a Bifidobactériumok számának jelentős növekedését és a Clostridiumok számának csökkenését.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a több törzset tartalmazó probiotikum hatékony a tünetekkel rendelkező, de nem szövődményes divertikulózisban szenvedő
betegek tünetei kiújulásának megelőzésében, különösen a székrekedés-domináns esetekben.
Lamiki P, Tsuchiya J, Pathak S, Okura R, Solimene U, Jain S, Kawakita S, Marotta F. 2010. Probiotics in diverticular disease of the colon: an open label study. J Gastrointestin Liver Dis. Mar;19(1):31-6.
A javulás hosszútávú fenntartása mesalazin és / vagy Lactobacillus casei adása után a vastagbél szövődményes divertikuláris megbetegedésében
Ebbe a prospektív vizsgálatba 75 beteget vontak be. A betegeket öt csoportra osztották:
az M1 csoport, akik mezalazint (gyulladáscsökkentő gyógyszert) kaptak 800 mg / nap dózisban; az M2 csoport, akik 1,6g mesalazint kaptak naponta 10 nap / hónap időtartamban;
az LM1 csoport, akik mezalazint kaptak 800 mg / nap plusz Lactobacillus casei baktériumot 16 milliárd / nap dózisban 10 nap / hónap időtartamban;
az LM2 csoport, akik mesalazin 1,6g / nap plusz Lactobacillus casei-t 16 milliárd /nap dózisban 10 nap / hónap időtartamban és az L csoport , akik Lactobacillus casei-t kaptak 16 milliárd
/ nap dózisban 10 nap / hónap időtartamban.
66 beteg (88%) a kezelés 24. hónapja után is tünetmentes maradt: 11 beteg az M1 csoportból, 8 beteg az M2 csoportból, 15 beteg az LM1 csoportból, 12 beteg az LM2 csoportból, 20 beteg az L csoportból.
Úgy tűnik, hogy a Lactobacillus casei hatékonyabb a hosszú távú javulás fenntartásában, mint a mesalazin egyedüli alkalmazása.
Azonban a betegség és a tünetek kiújulása minden betegnél megfigyelhető volt a kezelés abbahagyása után.
Tursi A, Brandimarte G, Giorgetti GM, Elisei W. 2008. Mesalazine and/or Lactobacillus casei in maintaining long-term remission of symptomatic uncomplicated diverticular disease of the colon. Hepatogastroenterology. May-Jun;55(84):916-20.
Psyllium
Kimutatták, hogy a magas rosttartalmú étrend védelmet nyújt a divertikulumok betegségeivel szemben.
Egy tanulmány rámutat, hogy 50%-kal magasabb volt a divertikulum-betegségek előfordulásának aránya azoknál az embereknél, akiknek az étrendjében magasabb volt a hús aránya a zöldségekhez képest,
mint azok esetében, akik magas zöldség- és alacsony hústartalmú étrendet követtek.
A betegség megelőzése és kezelése érdekében a magas rosttartalmú étrendre való áttérés hasznos lehet.
Mivel sokan nehezen tudják elfogyasztani a napi ajánlott rostmennyiséget, megoldást nyújt hatnak a természetes alapanyagból készült táplálékkiegészítők.
Kevés tanulmány készült a psylliumnak, mint specifikus rostforrásnak a használatáról, azonban a meglévő kutatások pozitív eredményt hoztak, mellékhatásokról nem számoltak be.
A pozitív hatások főként a székrekedés enyhítésének köszön hetők, amely hozzájárul a divertikulumok kialakulási esélyének és következményes fertőződésének csökkenéséhez.
Néhány, a psyllium divertikulitiszben mutatott hatásosságát igazoló klinikai vizsgálat
Referencia
Adagolás
Eredmények
Thorburn és mtsai, 199293
Napi 7g 4 hétig
10, baloldali divertikuláris betegségben szenvedő betegnél a psyllium szignifikánsan csökkentette a bél tranzitidejét a vastagbél mozgásának felgyorsítása útján.
Néhány beteg hasi fájdalom mérséklődéséről és megváltozott székletürítésről számolt be.
Ornstein és mtsai, 1981
Napi 9g 8 hónapig
58 betegnél, akik nem komplikált divertikulózisos betegségben szenvedtek, a psyllium szignifikánsan enyhítette a székrekedés tüneteit a placeboval összehasonlítva.
Komissarenko és mtsai, 2012
12 hétig
Nem komplikált divertikulózisban és hiperlipidémiában szenvedő betegeknél a psyllium normalizálja a bél motilitását, csökkenti a fájdalmat és a puffadást. Mellékhatásokat nem jelentettek.
Vajon az egyiptomi útifű maghéj a teljes vastagbelet ingerli divertikulózisos megbetegedéseknél?
A psyllium vastagbél mozgására gyakorolt hatását vizsgálták ebben a kísérletben, 10 betegen, akik baloldali divertikulózisban szenvedtek.
A psyllium kezelés jelentősen csökkentette a táplálék teljes (a bevételtől a székürítésig tartó) tranzit-idejét 8,8 órával, a felszálló vastagbélig eljutás idejét pedig 5 órával.
A jobb oldali vastagbélben nőtt az aktivitás és a nyomáshullámok száma is.
A baloldali vastagbél-mozgás kevésbé volt kifejezett.
Hasi fájdalommal küzdő 7 betegből 5, valamint 9, megváltozott székelési problémával küzdő beteg közül pedig 6 reagált jól a kezelésre.
A fent említett eredmények alapján a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a psyllium a jobboldali, ép vastagbélen fejtette ki hatását, amelynek következtében enyhültek a baloldali vastagbélben megjelenő tünetek.
Thorburn HA, Carter KB, Goldberg JA, Finlay IG. 1992. Does ispaghula husk stimulate the entire colon in diverticular disease? Gut. Mar;33(3):352-6.
Valóban szükségesek a rost-kiegészítők a vastagbél divertikulózisos betegségében? Ellenőrzött klinikai vizsgálat
A vastagbél nem komplikált divertikuláris betegségében szenvedő 58 beteg kapott korpakenyeret (7g rosttartalom mal),
psylliumot tartalmazó italt (9g rosttartalommal) vagy placebot (2g rosttartalommal) négy hónapon át egy randomizált, keresztezett, kettős vak ellenőrzött vizsgálatban.
A fájdalomra adott pontszám, a vastagbél utolsó szakaszán jelentkező tünetek pontszáma (a fájdalomra adott pontszám, a hiányos ürítés érzése, feszülés, széklet-állag,
széleredetű görcsök és a bevett hashajtók száma), és a teljes tüneti pontszám (böfögés, hányinger, hányás, emésztési zavar,
hasi puffadás) sem mutatott jelentős változást a rost-kiegészítés következtében.
A székrekedés tünetei azonban önmagukban értékelve jelentősen enyhültek.
Mindkét, rostot tartalmazó táplálék-kiegészítő hatásosnak bizonyult a széklet állagára, súlyára és gyakoriságára nézve.
A vizsgálatban nem jelentettek klinikailag fontos mellékhatásokat.
Ornstein MH, Littlewood ER, Baird IM, Fowler J, North WR, Cox AG. 1981. Are fibre supplements really necessary in diverticular disease of the colon? A controlled clinical trial. Br Med J (Clin Res Ed). Apr 25;282(6273):1353-6.
Nem komplikált divertikulózisban és hiperlipidémiában szenvedő betegeknek psylliumot adtak 12 hétig.
Az eredmények szerint a psyllium normalizálja a bél motilitását, az alhasi fájdalmat és a puffadást.
A székletben mért rövid szénláncú zsírsavak koncentrációja megnövekedett, csökkent az anaerob index, valamint a hiperlipidémia is.
A vizsgálatban mellékhatást nem észleltek.
Komissarenko IA, Levchenko SV, Sil’vestrova SIu, Kosacheva TA, Noskova KK. 2012. [Multipurpose psyllium monotherapy in patients with diverticular disease]. Eksp Klin Gastroenterol. (3):62-7.(in Russian).
Összefoglalás
Az alacsony rosttartalmú étrend és az ennek következtében kialakuló székrekedés a divertikulitisz kialakulásának fő oka lehet,
így nem meglepő, hogy már napi 7g psyllium bevitele is hatékonyan javítja a bélmozgást és a divertikulitiszben szenvedők tüneteit.
Érdemes megjegyezni, hogy az új kutatások szerint a diszbiózis megléte, vagyis a bélflóra egyensúlyának felborulása megfigyelhető volt a divertikuláris betegségeknél.
Az eredmények azt mutatják, hogy a probiotikumok kiegyensúlyozó hatást gyakorolnak a bélflórára, ezzel is támogatva az egészséges emésztést és az immunrendszert.
Ezért is bíztató, hogy a probiotikumok csökkentik a divertikulitisz tüneteit, mint például a hasi fájdalmat és a székrekedést, valamint hozzájárulnak a hosszútávú javuláshoz is.
Élelmi rostokkal együtt alkalmazva a probiotikumok hatásos hosszú távú kezelési megoldást jelentenek a divertikulitiszben szenvedő betegek számára.
