Rostok, pro- és prebiotikumok: így segíthetnek a rákmegelőzésben

A magyar táplálkozási szokások, ezen belül a rostszegény étrend, az alkoholfogyasztás (főként a sör) közrejátszanak a vastagbéldaganat-rizikó növelésében. Ha gyakran van székrekedése, azt már ne vegye félvállról!

Az állati zsírban gazdag és rostszegény étrend hatására a koleszterinből és egyes epesavakból a bélbaktériumok olyan mérgező anyagcseretermékeket állítanak elő, melyek elősegítik a daganat kifejlődését. A rostdús ételek és a keresztesvirágú zöldségfélék (karfiol, káposzta, brokkoli) fogyasztása védő hatású. A táplálékhoz adott rostok és prebiotikumok – együtt a probiotikumokkal – jelentősen csökkenthetik a rákrizikót.

Alattomosan fejlődhet ki a daganat

A székrekedésért a vastagbél divertikulumok (a bélben az életkorral növekvő tasakok képződése) a felelősek, amelyek 60 éves kor fölött masszív vérzéshez is vezethetnek.

A székrekedés megjelenése előtt a daganat kifejlődése alattomos, gyakran jelentős méretet elér, mégsem okoz semmiféle panaszt. Máskor kisebb daganat már vérzik, ellenben eltávolításával maradék nélküli gyógyulás érhető el. A vastagbéldaganatot igen gyakran polyp (jóindulatú daganat) előzi meg és 5-10 év múlva alakul át egy részük tumorrá. 50 év felett a véres székletürítés, hasi puffadás székelési zavarokkal (hasmenés, vagy székrekedéssel váltakozó hasmenés) figyelmezető tünet.

Hazánkban a daganatos halálozás másodikhelyére "küzdötte fel magát"; a vastagbélrák. Férfiaknál a tüdő- , nőknél a mellrák előzi csak meg.

Prebiotikum, probiotikum krónikus székrekedésre

székrekedés minden 5. ember napjait megkeserítheti. A ki nem ürült széklet hasi diszkomfort érzést okoz, s amikor végre megszabadul tőle az ember, a kemény, vastag „hurka” a végbélnyílásnál berepedést okoz. Áttételesen az étvágyat is rontja a ki nem tisztult bélrendszer. Haspuffadással is jár, ami tovább fokozza a hasfeszülés érzését. A rostos ételeket gyakran ajánlják az orvosok, de az érintettek ezt nem mindig fogadják meg. A rostpótlás egyik lehetséges formája az útifűmaghéj őrleményt tartalmazó készítmények használata.

A krónikus székrekedés kezelésében kiváló eredménnyel alkalmazzák a Lepicol plus-t, amely három féle alkotórészből áll:

egyiptomi útifű maghéj őrleménye,
5-féle probiotikus („jótékony”) baktériumtörzs és
inulin, amely az előzők hatását, mint prebiotikum növeli.

A székrekedés kisérő tüneteit, a puffadást, a fokozott bélgáztermelést és a hasfeszülést is csökkenti. Az útifű maghéj nem szívódik fel, magas rosttartalma van, rendkívüli vízmegtartó kapacitással rendelkezik. Az emésztőtraktusban lágy, zselészerű anyagot képez, ami megkönnyíti a salakanyagok távozását a szervezetből és elősegíti a bélmozgás normalizálódását.

A székrekedés és az irritablis bél szindróma (IBS)

A székrekedésel járó irritablis bél szindrómára is jellemző, a hasi fájdalom, amely székelés után enyhül és együtt jár a székürítések gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozásával legalább három hónapon át. Ebben az időszakban mintegy 25%-ban észlelhető két tünet az alábbiak közül:

A székürítés gyakoriságának megváltozása
Megváltozott széklet konzisztencia (kemény, vagy híg, vízszerű).
Megváltozott széklet passage (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés)
Nyákürítés
Hasfeszülés, puffadás.

A jótékony baktériumok kolonizációjának alapvető feltétele, hogy a táplálék tartalmazzon megfelelő mennyiségű oligo-polysaccharidokat – azaz prebiotikumokat. Ezek a nem emészthető szénhidrátok táplálják a bélflórát.

Biztosítják e baktériumok ellenállását a gyomorsavval, a hasnyálmirigy enzimekkel, vagy az epesavakkal szemben. Így jöhet létre kellő koncentráció a vastagbélben, ahol a laktobacillusok, bifidobaktériumok és egyéb probiotikus hatású jótékony mikroorganizmusok megtelepedhetnek. A prebiotikumok közül a rövid szénláncú szénhidrátok (frukto- galakto- oligoszacharidok, laktulóz), valamint a polimerizációra hajlamos szacharidok (inulin, keményítő) értékesek.

A legváltozatosabb módon helyezkednek el a vastagbélben, ahol fermentálódnak és a savas pH mellett csökken a prokarcinogén enzimek aktivitása.

A növényekben lévő rostok sajnos nem megfelelő mennyiségben vannak jelen a nyugati diétában. Jellemzőjük, hogy emésztetlenül jutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok csak részben hidrolizálják, vagy fermentálják őket. A legkevésbé lebomló komplex poliszacharidokat például a búzakorpa tartalmazza, amely cellulóz és lignintartalmánál fogva növeli a széklet mennyiségét. Azok a rostok, amelyek fermentálódnak, a káros baktériumokat massza formájában távolítják el a szervezetből. Az epidemológiai tanulmányok szerint napi 30 gr rost már védelmet jelenthet a vastagbélrákkal szemben.

Dr. Székely György
Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai
Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály,
osztályvezető főorvos

Felhasznált irodalom:

Ashraf W., Park F., Lof J., Quigley EM. 1995. Effects of psyllium therapy on stool characteristics, colon transit and anorectal function in chronic idiopathic constipation. Aliment Pharmacol Ther. 9(6):639-47.
Carrara, M és mtsai: Small intestine bacterial overgrowth in patients with irritable bowel syndrome. Rev Med Pharmacol Sci 2008, 12, 197-202.
Cudmore S, Doolan A, Lacey S, Shanahan F: . A randomised, double-blind, placebo-controlled clinical study: the effects of a synbiotic, Lepicol, in adults with chronic, functional constipation. International Journal of Food Sciences and Nutrition. 2016 online
Demeter P.: Probiotikumok alkalmazási lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006, 16(1), 41-47
De Peter V et al.: Effect of dietary intervention with different pre- and probiotics on intestinal bacterial enzyme activities. Eur J Clin Nutr 2008, 62: (2): 225-231.
Drisko, J.A.: Giles, CK, Bischoff, BJ: Probiotics of health maintenance and disease prevention . Alternative Med Rev 2003, 8, 2-5
Fateh R., Iravani S., Frootan M., Rasouli MR., Saadat S., 2011. Synbiotic preparation in men suffering from functional constipation: a randomised controlled trial. Swiss Med Weekly, 141:13239.
Figler M, Rab R., Cseh J.: Pro- és prebiotikumok a gyomor-bélrendszerben. Magyar Belorv Arch 2010, 58 (1): 28-34.
Ford AC és mtsai: Effect of fibre, antispasmodics, and peppermint oil in the treatmentof irritabile bowel: syndrome: systemic review and meta-analysis. BMJ 2008, 337, 1388-1392.
Kunz C. et al.: Oligosaccharides in human milk: structural, functional and metabolic aspects. Ann Rev Nutr 2000, 20:699-722.
Laukoetter MG, Nava P, Nusrat, A.: Role of intestinal barrier in inflammatory bowel disease. Mol Nutr Food Res 2008, 52, 8: 898-905.
Macfarlane GT, Macfarlane S.: Human colonic microbiota: ecology, physiology and metabolic potential of intestinal bacteria. Scand J Gastroenterol 1997: 222:S3-S9.
Roller M, Rechkemmer G, Watzl B.: Prebiotic inulin enriched with oligofructose in combination with the probiotics. J Nutr 2004, 134: 153-156.
Szamosi T.: Mikor és hogyan kezeljük a vékonybél baktériális túlburjánzását? Családorvosi Fórum, 2005, 6, 18-21
Székely Gy.: Időskori felszívódási zavarok a háziorvosi gyakorlatban. Háziorvosi Fórum, 2010, 9: 24-26.
deVrese M, Schrezenmeir, J.: Probiotics, prebiotics and synbiotics. Adv Biochem Eng Biotechnol. 2008, 111:1-66
Wang, KI et al.: Effects of ingesting Lactobacillus- and Bifidobacterium-containing yoghurt in subjects with colonized Helicobacter pylori. Am. J. Clin. Nutr. 80:737-741, 2004.